Kassk Lajos: Festmnyeim eltt
llok a kpeim eltt a kpeim eltt amiket n szltem nagy erfesztssel de vertk nlkl egy j napom j rjn a vilgossgban a csendben oly tvol mindentl hogy megklnbztethetetlen voltam a val vilgtl. Ugyanaz a vgy gytrt mint a szzeket ugyanaz a mozdulatlansg slyosodott bennem mint a kvekben s mgis a tvolsg vonzsa rptett egy szn egy forma egy vonal fel melyek az n halhatatlansgomat rejtik magukban.
|