6955. naplemente - 7043. napkelte
6955. naplemente után
nyáron akkoris lesz új honlap. kivagyok. kell ő, kell most, végremár, miértnem, elegem van..
szép képek is voltak, de elvesztek, mert miértne, hiszen én, én, én.. szerencsétlenség.
6956. naplemente után
Dáviddal kimentünk ma a Városligetbe, 1-1 sör, csak úgy beszélgetni, ahogy mindig jó. meg a fűben fekvés.
nem vagyok jól. vágyódom, akarat-hiány (fáj), olyan érzékeny lettem, sebezhető, mert kell, kérem, és miért nem együtt, kéz a kézben..
6957. naplemente után
ma volt egy kis időm, kimentem a Városligetbe sétálni, fényképezni. leültem egy padra, hogy rendet tegyek a gondolataimban, nemtom ki találta ki ezt a szójárást, csak úgy nem lehet leülni és rendet tenni ott bent. vagy csak nekem nem megy.. elővettem noteszem, írogattam, a tollsikolyt csak a madárének fonta át, aztán lassan mennem kellett a vonathoz, elindultam, mikor levettem fülhallgatót a nem messze ülő néni kérdezte készen van-e a lecke, mondtam, hogy ez egészen más volt..
olyan üres egy rész bennem, csak várok, várok, várok, utálok várni..
kellesz, kellesz, értsd már meg, és hagyj, hogy odaadjam a mindent..
holnapra összeszedem magam..mondtam ezt hétfőn.
6963. napmiis, szóval fél egy után
mindenképpen le kell írnom, ha már ilyen nem is lusta, de kedvtelen vagyok, hogy tegnap olyan nagyon jó volt a tollas Dáviddal, csakmostmeg fáj a karom, meg máshol is izomlázam van..
mostmeg, nemrég még játszótér és olyan háj-felhők, Szabival és Dáviddal, meg a borral, előtte még Verussal kis sör+csocsó a Bázisban, miértisne hiszen, csak fáradtan, fáradtan és egyedül nagyon..
6967. naplemente után
Pénteken Gáborral felsétáltunk arra a helyre, ahova még januárban, mostmár minden zöld volt, azaz nem is tudom,de mi annak látjuk emberek, igen így helyes, kifeküdtünk egy elhagyatott kis épület tetejére, néztük a felhőket, más kékséget is láttam, ami több volt mint a fenti Minden, aztán szaladgáltunk fűben, vitt a hátán, utána meg a réten... jó a szerelem...
másnap reggel elutaztunk Mályinkáig, majd onnan fel a Mária-forrásig séta, két óra volt, de csudaszép, készítettünk természetesen képeket, de bár a bubu nem bibi, mindenesetre a képek mappát majd módosítom és addig nem rakok fel újakat, gyönyörű volt az erdő, majdnem sírtam, mindenfelé fa, kis vízesések (aki arra kirándulna, a közepefelé ahogy át kell lépni a csordogáló vizen ne bízzatok a kőben, mert csalfa, eldől könnyen és akkor vizes lesz a cipőtök, meg benne a csíkoszokni, ami nem olyan jó, bár amikor már ott ülsz a forrás mellett és eszed a szendvicsed és iszod a forrásvizet el is felejti az ember.:)) visszavágyom. vágyom.
ma meg már egy ideje egyedül, egy megpörgetős búcsúzás, mostmeg ideje lesz bepakolnom, hiszen holnap Pest. jaj és ma még be kell zárnom egy befőttesüvegbe egy kis csöndet amit ott kiengedhetek majd.
6968. napkelte után
http://kuunsilta.blogspirit.com/
ez így szebb..hamarosan a kép mappa ide kerül véglegesen.
6971. naplemente után
szomorú, szomorú, elég, ne fojtogass, kicsordul a könnyem ha ilyen erősen szorítod a szavaiddal a torkom, ez fááj. és a helyzet áldozatai, ez milyen szar, már késő..
6974. napkelte után
kicsit megint meghalok, sajnos nem tudok olyan tudatosan élni, hogy ne történjen meg velem mindig, de figyelsz rám és így csak egy kicsikét.
6977. napkelte után
repülőjegyeket készíts, irány Finnország! :))))))) jaj csak legyen minden jóóó...:) levakarhatatlan mosoly, no végre, mosoly, mondom én, hogy jó szó.
meglett végre, valahára, azaz mára, a jogom, csinos, erőtől duzzadó 3as, juppp..:)
holnap meg bezsongás, azaz már ma, de jaj, kérlek, akarlak, vágyom, mindig csak vágyom..
Eszterrel beszéltünk kábé fél órát..olyan jó volt, szeretem.
6981. naplemente után
láma-néző, ajj de jó volt, vicces, kedves, sok kép, meg félő szerelem, vadrózsa!
holnap vizsga, kezdődik már, ma kicsit jobb már, testileg, lelkileg akarom, hogy jobb legyen, mert elég ebből, bizonytalanság, mindig csak ez, elég ebből, mondom elég.
6982. naplemente után
pirosarany. az. meg egy szóbeli tételsor, iskolai kalendárka, üres pohár (alján beleszáradt multivitamin gyümölcslé), kinder riegel, két összegyűrt szalvéta, egy karkötő, egy gyűrű, egy óra, egy harapásnyi szendvics a tányéron, egy kép Verusról és rólam, egy kép a kutyusomról és rólam, egy olló, két kéz (fáradt), rágás, kérés, most asszem jó valahogyan.
6988. naplemente után
ennyi matekozás után..én..pff..
hétvégén viszont, Ollókezű Edward ismét, de most más vonzott, ő, hiszen olyan jó, mikor reggel hátulról átölel, puszit nyom az arcomra, és mosolyoghatok és mondhatom, "maradj még"..
6990. naplemente után
mindig csak vágyok, és igen, most akarok, kezdek teljesen nyugodtan, pedig ilyenkor, ilyenkor mély a kés, ne szúrj meg kérlek! olyan jó!
bárcsak együtt lennénk már. de még mindig nem.
6991. naplemente után
6992. napkelte után
pf, micsoda álmok, ja az erkölcsi győzelem!
6994. napkelte után
"Szomorú, hideg téli éjszaka volt szigorú ködök bújtatták el a Holdat és ott feküdtünk az ágyon Várva, hogy jöjjön az álom
És akkor azt mondtad nekem, hogy mennyire kár, hogy az ember az álmában egyedül jár és Te nem jöhetsz oda velem ez azért van-mondtam- Szívem
Mer' a fejünkben régi képek Sohasevolt időről beszélnek És a fülünkben furcsa dallam Töri a szívet össze halkan Mikor fejedhez ér a fejem Ezt nem értheted, s nem érthetem
Szomorú, hideg téli éjszaka volt szigorú messzeségből lesett a Hold be az ablakon csendesen Irigy könnyek a szemében
Ragyogj a holdfényben, S ha nem találsz rám ébren Én akkor is mindig várok Rád"
(Heaven Street Seven)
kár, hogy nem olvasod..
6996. naphm..éppen most megy le..szép.
olyan jó volt, igen Veled, ahogy alszom és megfordulok, és puszit nyomsz az orromra, arcomra, számra, homlokomra, és ölelsz, és vágyunk közösen és élünk, adunk, igen. jó.
és érdekes, amint egy gondolat megérik, bennem, és milyen másképp eshet bele oda a lélekbe, amint tervezel és én hallgatlak és már örülök neki, mert miértisne, jó lenne.
6997. naplemente után
jóreggelt Pest! eh, basszus, haza kellett jönnöm ehhez is, ilyen a világ, a minőséget vásárold meg! de azért már végre örülök..
Mi meg.. több együttérzést, figyelmességet (, szenvedélyességet) kérek.. mert ez így nem jó. talán ha elolvasnád..talán majd elolvasom Neked már, ideje lesz, hogy odafigyelj rám.
6999. naplemente után
hüpp igen a biliárd hejj, korrekt kis hely, tetszetős, jól van ez így. most kicsit ízlelgetni, hogy igen itt vagyok, Pest, nem egyedül, hanem jól. no.
és mivel Te ezt nem olvasod, ezért nyugodtan leírhatom a huncuttervem..hogy feljössz hozzám jövő7en és elrabollak, idekötözlek ha kell, de nem engedlek, velem kell hogy maradj!
7001. napkelte után
most egy kicsit nem kapok levegősen, majd jobb lesz, eddig mindig jobb volt.
megint elszúrtam ezt a vizsgaidőszakom is, pedig jól indult, erre nyárbanyúlóan még a könyv felett álmodozom, ahelyett h a Városligetben sóhaj-párnán pihentetném a fejem. mondogasd csak, már nincs sok hátra a tanévből. paperclip.
ez a mai nap..LOL..:)))
7002. naplemente után
"Jól ismert, régi téma, nekem új csupán - két férfi küzd egy nőért, téged kíván! El is dőlt a párharc, kitaszítottál, esküvődőn vendég lettem már!
Ám nem más ez, csak látszat, jössz még hozzám, tán hű vagy férjedhez, de vágyódsz rám! Öleled majd olykor – az is nékem szól, hová vezet mindez, érzed jól!
Az utolsó, a haláltánc, az nékem jár csupán! A végső tánc, a végső tánc - azt vélem is járod ám!
Már fáradt lesz az óra, romlott a bor, a tükrök közt a csarnok már szinte forr! Csupa bámész népség röhög, összesúg, lesik éhes szemmel randevúnk!
A haláltánc, a végső tánc az nékem jár csupán! A végső tánc, a haláltánc - azt vélem is járod ám!
Minden éjszaka mélyén leslek vigyázva én, én, a legnagyobb vesztes, nyerek majd könnyedén!
A haláltánc, a végső tánc az nékem jár csupán! A haláltánc, a végső tánc - azt vélem járod ám!
A haláltánc, a végső tánc az nékem jár csupán! A haláltánc, a végső tánc azt vélem járod ám! vége már!
A haláltánc, a végső tánc, az néki jár csupán!
Az utolsó, a haláltánc, a haláltánc, a végső tánc - azt vélem járod ám!"
(Elisabeth)
7004. napkelte után
hüpp, tegnap jó volt Petivel, átmentem hozzá a Scönherzbe, mutatott photoshop trükköket, ittunk egy-egy sört, felmásztunk a 18. emeletre és onnan néztünk lefelé a nagy, mondjuk akkor inkább kisvilágba. :) jó volt.
ma már most elég, pedig nemrégen bírtam kimászni az ágyból és megint azok az álmok :$ nemtom mivan velem.. elhatároztam, hogy megtanulom egy 2esre az EU-t. kell az a 2es. kár, hogy ezen elhatározásaim nagy többsége általában lelkesedést leütő, mosolyt letörölő eredményt ad. :/
7009. napkelte után
ez EU-m 3as lett, a turizmus 5ös, úgyhogy hüpp, ennek örülök. és Anyának is ezt mondtam sírva a telefonban, hogy sosincs teljes testet töltő boldogság, mert ha az iskola rendben van, akkor az azon kívüli életem szomorú. és most is, jóideig, azaz nagyon nagyon sokáig nem lesznek fényképek általam, így Finnország előtt, hát annyira szégyenlem magam, hogy ennyi pénzt csak úgy elhagyok, amiért a szüleim dolgoztak, amire annyira vágytam, vártam, amit annyira szerettem, megint mindjárt sírok. nekem kell a fényképezőm.:((( és sosincs tényleg teljes mosoly, kár.
amúgy a művész fórumos buli viszont hejj, de jó volt. kár azért az utolsó 100 méterért..
csütörtöktől ma reggelig együtt, jó volt, egy nehéz ajándék, és öröm, meg nekem is akkor, tegnap Múzeumok Éjszakája, holnap szigorlat..
7014. napkelte után
itthon, Szerencsen. otthagytam egy nyárra Pestet, a sok emlékkel, jó visszagondolni, mosolygós..
Jó volt a HS7 és a Hiperkarma koncert is, csocsó és jönnek oda, hogy akkor játszunk, mi meg csak bele a gólokat, avgy nem, de akkoris jól. fura itthon. még vissza kell szoknom. nyár van. mondd még.
http://www.fat-pie.com/salad3.htm
7015. naplemente után
langyos-tej érzés. én úgy szeretném, de így nem. nézelődök, pedig nem kellene. csalt-mosoly. aj. minek-miért. alig érzek. megint. nem miattam!
it's only distance in your soul..
7019. napkelte után
húde fáradt vagyok. nem is emlékszem, mikor keltem utoljára fél7-kor.. fejem is fáj, nagyinak viszont segítettünk sokat és ennek örülök, én a karfiol-specialista.
jó volt hétfőn. kaptam szép virágot, jó volt. holnapot akarok már picikét.
befesttettem a hajam kétféle vörösre. most az alja narancssárgás, a teteje pirosas vörös.. és egy pár percig megtapasztalhattam a szőke hajat is.. öö, na olyanom nem lesz.:)
húde fáradt vagyok...
7022. napkelte után
Gábortól kaptam egy finn nyelvtankönyvet és egy üveg gesztenyemézet, kedvesen megcímezve.:) átültettük a virágait, énmeg elhoztam azokat, amiket ő már kidobott volna helyhiány miatt. meg salsa-ztam vele! azaz én csak a hátára kapaszkodtam, ő meg táncolt velem, de élveztem, ide-oda lóbáltam a lábam.:)) bolondok vagyunk.
vettem egy szoknyát. kislány koromban szerettem pörögni szoknyában, mindig fellibbent mint vmi királylánynak. de kinőttem azokat a szoknyákat. de ez olyan! igazi pörgős!
mindjárt Hegyalja. urrá lett rajtam a zsongás, közben meg tervezgetem a finn utazást is, juppííí.:))
7023. napkelte után
kimentünk a Tisza-partra, tesómék horgászni akartak. én csak ültem a parton, lógattam a lábam a vízbe. szeretem a lábam a vízbe lógatni. csak nézni, ahogy öleli a víz. aztán mászkáltam az iszapban picit, leültem a partra, kibámulós kedvemben voltam. tavaly, mikor ott ültem a parton, augusztusban, mi volt még. Sütött még a Nap is. de minek!
"a lét csak élve jó!"
aztán a nagy kibámulás vége az lett, hogy Apa huncutan leöntött vagy 4 vödör vizzel.. ott bohóckodtunk, jó volt, szaladgáltam a parton mezítláb, nevettem is, bizonyosan.
7030. naplemente után
itthon, Tokajból. Negyedszerre kint egy kicsit a kempingben, bent egy kicsit a fesztiválon, ott egy kicsit a borospincében, azt hiszem jól van ez így tényleg.
nagyon jó volt az Eleven Hold és a Replika unplugged, a Hiperkarma, az Idoru (!) . . .
mindenféle érzés, mint mindig, dehát így teljes-én, meg olyan világ-fény is, és nem csak a folyóparton a napcsók!
majd ha megtalálom magam a hegyalja fesztiválos képek között bemásolom az oldalt..hihi. höh.
addig is:
http://www.youtube.com/watch?v=Zq0J4d-GHIc
7031. napkelte után
bizsergető, hogy 9 hónap után is még gyorsabban lélegzem, ha Rá gondolok. ilyen még senkivel sem volt.
7041. naplemente után
holdmosoly beszámol finnországi kirándulásáról:
1. nap : izgultunk. én eléggé. sztem Zsófi is. Apu azt mondta szerencsés vagyok. hát tényleg ennél szebb első repülést nem is tudtam volna elképzelni. gyönyörű volt a magasból látni a sok tavat, amint beborítják az országot. (utóbbi szót, mármint utóbbi mondat első szavát, miszerint gyönyörű, talán sokszor fogom még használni eme beszámolóm során - elnézést) . Megérkeztünk, Zsófi ár tudta az utat a szállásig, előny volt, hogy már tavaly Helsinkiben járt. be voltunk sózva, már csak akkor tértünk észhez, mikor az utcákat róttuk, és éppen a Székesegyházat néztük meg, hogy tyű.. igen, ki sem pakoltunk, usgyi várost nézni!
2. nap : kihasználtuk azt hiszem teljes mértékben a Helsinki Cardunkat. megnéztük a Kiasma múzeumot, a Nemzeti Múzeumot, komppal kiutaztunk az állatkertbe, ami külön kis szigeten volt. este beültünk egy bárba, ittunk valami igazi finnt, Karhu sört, nekem aztán olyan volt mint a Borsodi, de a hangulat tetszett. azt hiszem már ezen a napon elkezdtük azt, ami a hét során szokássá vált, a napi délutáni alvásokat. mindig csak 1 óra volt, aztán sipirc, máris megint a városban voltunk és nézelődtünk. hm. azt hiszem holnap folytatom, mert mindjárt rádől a fejem a billentyűzetre. és az nem lenne jó.
7042. naplemente után
3. nap: elmentünk a Botanikus kertbe. csudajó érzés volt a sok növény között mászkálni, piacoztunk (szeretem a piacok hangulatát), aztán mivel esett, úgy döntöttünk megyünk egy kört a villamossal, tökjó volt, bolondok vagyunk.:) aztán délutánra kisütött a napocska, így komppal kimentünk a Suomenlinna erődhöz. ott éreztem először azt, hogy tényleg Finnországban vagyok, ott ülök a parton, gyönyörű táj, olyan jó érzés volt.. boldog volt a lelkem. este sétáltunk, megnéztük a Helsinki Stadiont, be is osontunk a pályára, csináltunk egy-egy képet, rólam még egy olyat is, amikor épp szögletet rugni készülök..:))
4. nap: igen, korán keltünk. fél10kor indult a vonatunk Lappeenranta-ba, emeletes vonat volt, nagyon modern. csak úgy suhantunk, halkan, könnyen. amikor odaértünk az állomásra, tudatosult bennünk, hogy már nem a fővárosban vagyunk. másabbak voltak az emberek, a környezet is. a vasúton az információs néni közölte, hogy a busz a szállásunkig elment 2 perce, és csak óránként jár. kérdeztem, mennyi az út, mondta, hogy 2,5 km. mondtam Zsófinak, hogy nincs az messze, sétáljunk sztem. már egy órája húztuk a bőröndünket (szegény Zsófinak még a repülőtéren eltörték a bőröndjének 2 kerekét a 4-ből, így elég nehézkesen tudta csak húzni) szóval meleg volt (28-29 fok), aztán tanácstalanul megálltunk, mert a térkép nem volt valami részletes, és sokkal többnek tűnt az út, mint aminek gondoltuk. aztán egyszercsak megállt mellettünk egy kocsi és kiszólt belőle egy idős néni. kérdezte angolul, hogy hova megyünk, mutattuk neki a térképen. egy öreg bácsival volt, mondta, hogy még nagyon sok séta lenne az út, elvisz minket, ha akarjuk. csak mosolyogtunk, miközben pakoltuk be a bőröndöket a kocsiba. nagyon kedvesek voltak! sok-sok köszönöm mellett búcsúzkodtunk el tőlük. méghogy a finnek távolságtartóak! este még lementünk megnézni a Saimaa tavat, ami olyan volt, mintha álmodnék. ott álltam, és csak annyit tudtunk mondani, hogy hihetetlen. megcsináltuk. holnap folytatom. most kicsit szomorú vagyok..
7043. napkelte után
ma megyek Gáborhoz, úgyhogy mindenképpen szeretném befejezni az igaz mesém.
Tegnap sírtam picit, de nagyon jól esett. írtam is éjjel, de a sírástól olyan gyorsan elálmosodtam, hogy egyszerűen nem tudtam befejezni. igazából arra sem emlékszem mit írtam, majd megnézem, és talán azt mondom bár aludtam volna már akkor is..
szóval és hangokkal, no meg érzésekkel
5. nap: minden nap eldöntöttük, hogy ha bírjuk, sétálni fogunk a centrumig, a drága buszjegy miatt. és így is lett, ha jól emlékszem csak egyszr vettünk hazafelé jegyet, legtöbbször gyalogoltunk. aznap megnéztük a Homokvárat, ahol az EU orzságjaira jellemző motívumokat formáltak meg, megtaláltuk Mo-ot is, egy csikóst és egy lovat ábrázoltak. az Észak Mo. nevű napilap pályázatot hírdetett meg, ahol a nyeremény fényképezőgép. annyi volt a kritérium, hogy az újságnak szerepelnie kellett a nyaraláson készült fotón. csináltunk pár ilyet is, majd beküldöm, próba szerencse. áh, most azon gondolkodom, hogy írtam-e már erről, de nincs kedvem visszaolvasni [úrrá lett rjatam ismét a lelkesedés hiánya, a nincs-értelme érzés]..aznap ismét vagy 10 km-t sétáltunk, este szaunáztunk és mihelyt vízszintes helyzetbe kerültünk aludtunk azonnal. de mosolyogtam.
6. nap: délelőtt kimentünk a partra és fürödtünk a tóban. hihetetlenül szép volt, és nem is volt hideg aznap. Zsófival megbeszéltük, hogy már a szendvics szótól is elmegy az étvágyunk, úgyh eldöntöttük, hogy mostantól a szendvicset "finomságnak" fogjuk hívni és így is lett. Megnéztük az erődöt, volt egy rész, ahol elég messzire bevezetett egy stég vagymi a tóba, onnan gyönyörű volt a klátás. Vettem egy elég bohém kalapot, először csak poénból próbáltam, aztán megtetszett. Zsófival elneveztük "szent satyeknak". este ismét szaunáztunk és lementünk a szállás melletti bárba. ott volt egy finn férfi, aki megkérdezte, hogy elülhet-e mellénk. beszélgettünk vele, kedves volt és közvetlen.
7. nap: délelőtt elterveztük, hogy lemegyünk ismét a tópartra, így is lett, de elég erős szél fújt, úgyhogy inkább visszamentünk. a boltban tudtunk venni viszonlyag olcsón készételt, amit a mikróba megmelegítettünk. őszintén szólva már eléggé elegem volt az efféle ételekből, de éhes is voltam. Délután mentünk egy hajókirándulásra, a Saimaa Canal-be, csudaszép volt. utána ismét vásárlás, majd esti szokásos szauna, fél10 körül már lefeküdtünk aludni, mert másnap korán kellett kelnünk.
8. nap: fél7-kor sikerült kimászni az ágyból [ott kint is jellemző volt a Gábor által annyira szeretett "keleeeek" és a még 10 perc] aztán gyors pakolás és mentünk is a buszmegállóhoz, amit gazából nem tudtunk, hogy jó megálló-e mert nem mindenhova volt kiírva, hogy milyen busz áll meg, csak a főbb helyekre. ott találkoztunk egy mexikói fiúval, akivel egészen jól összebarátkoztunk, kedves volt és jófej, az állomásig beszélgettünk vele. vettem finom muffint, azt eszegettem, Gáborról akkor már 4 napja nem hallottam és aggódtam, aztán már csak az utazás maradt hátra, szerencsésen megtaláltunk és megoldottunk mindent, Helsinkiben még vettem egy rénszarvasos poharat ( rénszarvashúshoz és macihúshoz nem volt gusztusom megvenni), ettünk egy olyan ételt, hogy volt benne héjában sült krumpli, vagy 3-4 féle hal, és rák, jól esett, végre valami tipikus finn étel. aztán már csak a repülő volt hátra, Apu és Anyu feljöttek értem kocsival, hazafelé élméynbeszámoló, örültem nekik, nem volt fáradt érdekes módon, még mikor hazajöttem akkor pakolgattam el a köveket, tobozokat és tollakat, amiket találtam és hazahoztam (és amiből majd Gábor is kap, biztosan örülni fog neki).
összességében hatalmsa kaland volt, és nagyon jól éreztem magam, ha lenne lehetőség kimennék szivesen Helsinkibe hosszabb időre is. de jövőre visszamegyek!
a képeket ha megkaptam felrakok majd párat a képtárba.
|