Helyzetmeghatározás

végem a célom:
tartok tőle és felé;
futásból állok

(Fodor Ákos)

" A haiku kettőt tesz költővé, amint a szerelem kettőt, szeretővé.
Leírója nem sámán, nem szónok, nem sebész; elolvasója nem alávetett, nem elszenvedő, nem tétlen. Találkozva e fókuszban, oldva oldódhatnak, gyógyulva gyógyíthatnak s válnak, míg vállalják, valami Harmadikká.
Aszketikus forma, próteuszi műfaj, eleven mentalitás; időt, teret inkább teremt, mint fogyaszt.
Boldogok, akik - ha egyetlen haiku pontjában is - találkozhatnak és megérinthetik egymást.. "

Katarzis-érem

(fej?)

pehelyke, áhí-
tattól visszafojtott lé-
legzetté tettél

(írás?)

Bármihez érek:
te zendülsz. Nyelved lettem,
harangom lettél.

(Fodor Ákos)

igen, mégis leírom, hogy két nap telt el eddig az évből és két napja sírós hangulatban vagyok demiért, biztos csak a biológia, buggy..

7201. napkelte után

ma asszem félig mosolyogva ébredtem, talán mert süt a nap, talán mert éjjel mikor sms-t kaptam (a küldője nem is tudja mennyire) hihetetlenül jól esett nekem..bíztatás volt, (nem bizonygatás!!) és az most kellett, mert picikét kezet nyújtott és én fogadtam. talán kezdek jobban lenni. de mégis  jobb, ha szavak, szavak, szavak, beszéljünk mindig meg minden apró kis manó jöjjön ki a szívünkből bármi is az, hogy a szemünk láthasson a háttérbe is, a szívünk meg érezhesse az igazat.

elsétáltam bérletet venni, jó idő van és ez a gondolataimra is hat, és kellemesen. hihetetlen hogy okát sem tudom pontosan miért rántottam le magam, ezen gondolkodtam..

de tratratratráá kezdek jobban lenni..
(még szerencse, hogy van bennem egy olyan "kényszer" ami azt mondja, szedjem össze a szilánkokat.)

mégsem.. pirkadatot akarok..

"Tähän toi nyt tiemme, toi tiemme
toi liittomme lähelle
yhteiset on onnet meillä
yhet haaveet, yhet haaveet haikiat
Itse kiitän onneani, onneani
hyvän sain hyvän tapasin
ketä vuotin, ketä vuotin vierelleni
kuun ikäni sekä puolen polveain

..

Sie itse syämeeni sijasit
ja rauhan rakkahin rakensit
sytytit syämen miulta
jota ei saata sammutella "

...

(Morsian)

" It was our two paths brought us here,
us two, becoming one.
We share a common happiness,
share dreams, these wistful, longing dreams.
And I thank my fate, thank fortune
that I met, that I found a good man -
the one I've yearned to have at my side

..

You made your bed inside my heart
and brought peace there, my dearest one,
you lit a fire inside my heart,
a flame that never can go out."

...

(The bridge)

7202. naplemente után

áh, ideje elfelejteni az összes rosszat.. jó, hogy vannak akik meg tudnak mosolyogtatni. pedig csak beszélgetünk mindenféléről.

agyő szájhúúúzogatás...

7205. naplemente után

így egy alma és egy kisebb napbanfürdős séta.

ma már volt egy kis étvágyam, de rengeteget fogytam. :( a lelkem alig fér a testembe, így ha ideges, fél vagy szomorú akkor a testem bántja csak hogy kiszabadulhasson.

jajdeszép, szeretem az erdőket,fák között akarok szaladgálni, meg újgéppel is lefényképezni őket..

7206. napkelte után

ma az 56os villamoson ülve sütötte a nap az arcom és ahogy előre néztem az előttem lévő villamos szerelvény ablakán tükröződve futottak a fák. nyugtató érzés volt. szívesen

" It's hard for me to say what's right
When all I wanna do is wrong.."

mind2-egyiksem nemrég azt írta, hogy ha a valódi összetartozás eljön az ember életében, akkor azt észreveszi..

7208. naplemente után

igazából nem is tudom miről írjak, csak bambulok a napokkal, a miértek keringője. érdekes, mi-ért azaz mi miattunk. azaz mégsem, mert ez egy kérdőszó és nem egy okhatározó vagymi.

valamiért rossz érzésem van..

a holnapi módszertani szigorlat meg pff..

7212. naplemente után

hát meg has ha áttérünk más internetre fennáll a veszély, hogy az áttérés sikerességéig kikapcsolják.. no de mostmár itt, zsebemben egy szigorlat 3assal.:)

no de mostmár tényleg elkezdek tanulni a holnapi vizsgámra..

7213. naplemente után

az illatok maga a múlt. érdekes, hogy egy-egy fajtája mennyi emléket tud felidézni, ami kézen fogva jön sok mással, aztán meg hajóban ülök és valamiért nem csendes a víz, ki érti ezt?

a mai vizsgán megbuktam és ahelyett, hogy most is tanulnék letörök egy darab csokit és élvezem az ízét, bámulom a félénk-sárga falakat, inkább feküdnék fűben és simogatna a nyári szellő, nem jó egyedül lenni az albérletben a csend ezerérzést szabadít ki.

7215. naplemente után

ahogy beszélgetek barátokkal és kicsit a lelkükbe fogadnak énmeg belelépek rájövök mennyi ismerős érzés, innen-onnan felém fújja mindig a szél, vagy beleásom magam a gondolatokba és átérzem azt hiszem, mintha esőként csöppennék a lelkük tavába, nem tudom nő-e ezzel a tó vagy egy csepp nem számít, de rájövök mennyi minden van már bennem, az emlékeimben és hogy még mennyit hordoz minden nap kezében az élet, amit jó átérezni, persze vissza és előre gondolni mindig könnyebb, de mégis.. valahogy rájövök mindig, hogy bár mindent lassan már ehhez hasonlítok de az élet is olyan mint egy fa, talán minden természetben létező dolgot lehetne hozzá hasonlítani, szóval ha rossz az idő lehullnak a levelek, eltörhetnek az ágak, megcsupaszodik de mégis újra kivirágzik, pont ez a változatosság bár annyira bonyolultnak tűnik mégis teszi széppé az egészet, mindennel együtt mégis jó, hogy körül vesznek és beengednek, hívnak ide-oda, mert hiányzom nekik, jó érzés. és így, hogy társra leltem még több érzés jött és még nagyobb lett a fa, de pont azok a kis ágak hordozzák magukban a még több virág reményét.

kár, hogy ez a vizsgaidőszak minden-mentesítő..

7216. naplemente után

megint kezdenek elszaladni velem a dolgok énmeg nem bírom, elfáradtam. ideje kauzális kutatást végeznem. bár jobb lenne, ha inkább csendbemaradnék.

7217. naplemente után

megőrülök itthon, nekem lételemem az, hogy mindenfelé mászkáljak, nem tudok egy helyben ülni huzamosabb ideig és olyat vésni az agyamba (ami amúgy kíváncsi, de nem ilyenre) ami egyáltalán nem érdel, már mennék mindenfelé, találkoznék barátokkal, elkezdeném a finnt, a fényképezőmmel nézelődni, de itthon kell ülnöm, és mintha nem csinálnék semmit, felesleges..

7218. napkelte után

a reggeli a legfontosabb étkezés. ezért kezdem csipsszel a napot.

wáááh, hihetetlenül fura egyedül lenni az albiban, nem tudok kivel beszélgetni, de miért most jön elő belőlem a társasági ember? ..

7219. napkelte után

fázik a kezem..

7223. napkelte után

" Magam vagyok.
Nagyon.
Kicsordul a könnyem.
Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Faricskálok lomhán egy dalon,
Vézna, szánalmas figura, én.
Én, én.
S magam vagyok a föld kerekén. "

7224. naplemente után

tettem már be régen egy mérleget, most más miatt teszem be, mint akkor, bár oda is visszavezethető mert még mindig bevállalom a 2est a 4esért.

néha 0kg-10kg és én 0 kg
néha 0kg-10kg és én 10 kg
néha 10kg-10kg és akkor nem is számít semmi ez a mérleg sem.

7225. napkelte után

egy régi feljegyzés, tőle:

" "mi lesz ha elmúllik a varázs?" kérdezted. Öszintén megmondva sejtelmem sincs. Nem tudom, nem akarom tudni. Ha múlnia kell akkor elmúlik de majd lefizetem a sorsot hogy adjon nekünk elég időt hogy ne akarjon az a kis varázslat elmúlni. Örökké? nem, ezt soha többé nem mondom ki... remélni talán de nem akarlak megrémíteni se láncokat aggatni szívedre."

szeptemberben még lefizette volna a sorsot értem.

ma kinéztem az ablakon és egy srác vörös rózsacsokrot vitt.

hátez..pfpfpfpf..

7226. napkelte után

Ha nem hívja el a lányt teázni (aki szerelmes belé) pont tegnap akkor nem borultam volna ki, ha nem borultam volna ki nem kellett volna anyának vígasztalni, ha anyának nem kellett volna vígasztalni nem sírt volna miattam, ha anya nem sírt volna apa nem idegeskedne hogy mi lesz velem. Ha..
de ő elment a lánnyal teázni és jól érezte magát.

7228. naplemente után

vége a vizsgáimnak. végre. lehet lépni mindenfelé a járdán, amerre éppen döntöm magam vagy dőlök.

ma ezt hallgattam sokat: tütűritüüü tütütititütüüü  tűűűű tütürütítütűűűű.. elnézést, ha nem pontosan idéztem.

7229. naplemente után

ma délelőtt mikor felébredtem mintha madárcsiripelést hallottam volna. aztán rájöttem, hogy csak a fejemben van, a hang emléke, amikor meleg nyári estéken fekszem otthon a szönyegen, és kint a fenyőfán, (amit már apa azóta kivágott) valamiről nagyon hangosan beszélgetnek a madarak, meg az a tücsökciripelés, ilyet sosem hallok Pesten, de az érzést jól elraktam a szívembe, és ott őrzöm, a melegségben. annyira bennem van.

nemtudomnemtudom-miért-nemtudomnemtudom..

észszívészszívészszívészszív..

7230. napkelte után

igaz, hogy rókát kerestem, de ez aranyos:

http://www.briansguide.net/

kicsit kipirosodott az arcom, de tulajdonképpen szeretem is ha olyan, mert az azt jelenti, hogy sétáltam, és nem csak annyi időt, amíg elmegyek boltba. Petivel mentünk pizzázni, aztán meg villamosig jónagy séta, közben meg zuhanás-megfagyás-szívroham. de túléltük.

7231. naplemente után

egyedül-lélek..hol fáj, hol fél, de inkább csak kér.. az elmúlt egy hónapban széthulltam. hatalmas sivataggá vált a lelkem, ha megfogod a kezeidben az ujjaid között apró porrá foszlik.. ez vagyok..

Nórival jót beszélgettünk ma, ért és én értem..

Aztán délután találkoztam Andrissal.. érdekes volt, mondtam is neki, hogy gondolta volna-e, hogy így fogunk találkozni. általános iskolában leveleztünk, több mint 6 éve..intézkedtünk finnel kapcsolatban, jó lenne ha végre elkezdődne és lenne vmi ami lelkesít.

7233. naplemente után

őszinteség. ennyit kértem. és kaptam helyette egy levelet, hogy mi ment a hátam mögött.. 

ennyire még senki sem bántott meg..míg én itthon sírtam, ő mással csókolózott..

most gondolom csak át, mennyiszer hazudott..
és ő csak hallgatott volna mindenről..

undorodom..

7234. napkelte után

igen, én vagyok a hihetetlen, mert azt kértem, legyünk őszinték egymáshoz. és én nem tudom megérteni a dolgokat. valóban nem megy, hogy egyiknap vele voltál, másiknap velem. meg tudtál mást csókolni. úgy, hogy én közben itthon idegeskedtem. képes voltál erre. igazad van, nem értem. hogyan.

(visszahódítás? ..)

gyorsan kiléptél az életemből..

szeress csak, eddig nem mertél mindeneddel, hát most pótold be. hány napig lesz a "csak én kellek?" .. ha valaki akarja a másikat mindent megtesz a szerelméért..

neked csak nyugalom kell azt mondtad.. hogy nem forrt a lelked a lelkiismeretfurdalással átitatva? nem értem érző ember hogy gondolhatja, hogy míg valaki szereti, és mindent megtesz érte ő kipróbálja mással, hogy megtudja ebből szereti-e a párját. milyen próba ez? ..

hogy voltál képes erre? én ezt nem tudom felfogni.. hazudni folyamatosan..

és hogy ennyire gyenge az ember.. ennyire félreismerni..

a mai napnál röhejesebb napom úgy vélem még nem volt. belekerültem egy olyan háromszögbe, amihez én túl korrekt vagyok. erről az egészről ez jutott eszembe:

Kész a leltár

Magamban bíztam eleitől fogva -
ha semmije sincs, nem is kerül sokba
ez az embernek. Semmiképp se többe,
mint az állatnak, mely elhull örökre.
Ha féltem is, a helyemet megálltam -
születtem, elvegyültem és kiváltam.
Meg is fizettem, kinek ahogy mérte,
ki ingyen adott, azt szerettem érte.
Asszony ha játszott velem hitegetve:
hittem igazán - hadd teljen a kedve!
Sikáltam hajót, rántottam az ampát.
Okos urak közt játszottam a bambát.
Árultam forgót, kenyeret és könyvet,
ujságot, verset - mikor mi volt könnyebb.
Nem dicső harcban, nem szelíd kötélen,
de ágyban végzem, néha ezt remélem.
Akárhogyan lesz, immár kész a leltár.
Éltem - és ebbe más is belehalt már.

 (József Attila)

---

 

7235. napkelte után

reggel görcsölő hassal keltem, nem tudtam aludni csak forgolódtam. utána Anya mondta, hogy elege van a fancsali képemből január óta, szedjem össze magam.. felidegesített, bár én is őt, nem kellett volna most hazajönnöm, mert nem akarom megbántani..

lementünk Nagyiékhoz, beszélgettünk nem akartam neki elmondani a dolgot, hogy ne aggódjon. épp mosogattam mikor hívott B.Zs., hogy hogy vagyok és hogy meséljem majd el mi történt, mire visszamentem Anya éppen arról beszélt, hogy mennyire elrontottam a vizsgáim és hogy nem azért fizetnek ennyi pénzt, hogy elszúrjam az életem, erre elkezdtem sírni mert már nem bírtam, aztán már Nagyi is, mert közben elmondta neki Anya, hogy mik történtek. Nagyi mondta, hogy régen Nagyapa térden állva könyörgött érte..(innen is látszik- sok minden mellett- hogy az az idő már elmúlt..)
Nem akarom, hogy miattam szomorúak legyenek..

közben minden kérdőjelet amit csak tudtam, pontokká formáltam..

---

áh, hát ez már sok. minden nap több, mikor azt hinné az ember már teli a pohár, aztán rájön hogy olyan mint a tenger és csak esik bele az eső és csak nő, dagad, majd szétfolyik az egész..

---

igen, nem véletlenül lett rövidebb a napló-múltam..

---

7236. naplemente után

ma ahogy felriadtam a vonaton álmomból (megint azt álmodtam mint napok óta) először azt hittem, hogy rossz vonatra szálltam, nem értettem miért Pesthez közeledünk. egyszerűen még nem tudok visszatérni erre a világra, valami élettelen síkon szédülök, nem sikerült még feldolgoznom, hogy miért érdemeltem ezt, hogy volt képes rá. lassan ideje összeszedni a darabjaimat, mert jövőhéten elkezdődik a 4. szemeszter és muszáj leszek most kicsit oda is figyelni, ugyanis ma a to-s néni közölte, hogy az igazgató csak egy vizsgalehetőséget ad a sikertelen turizmus gazd. vizsgám pótlására, ami kicsit úgy érintett, hogy a szív darabkáim még erős szél is oldalbavágta..

---

7237. napkelte után

Ma megnéztük az Álmok égő tájain kiállítást, kicsit ahogy beléptünk a kiállító termekbe kirázott a hideg, egyszerre olyan érzésem támadt, mintha ismét Finnországban lennék. a kiállítás lényegesen kisebb volt mint Helsinkiben, de így is sikerült 2 órát elidőzni, megnéztük ismét azt a kisfilmet, amit már a Kiasma múzeumban is láttunk, a Something to love, azt hiszem ez volt  a címe, amelyről azt gondoltuk Helsinkiben hogy nem láttuk az elejét és azért nem értjük, aztán most kiderült, hogy mégsem azért. elolvastam a kisfüzetben a leírását, és rájöttem, nem álltunk eléggé érzékenyen a témához, ugyanis a férfikapcsolatokban fellelhető erős kötődésre fektette a hangsúlyt, a már-már homoerotikus érzések bemutatására, no de az a szüzies végetnemérő csók a nő és férfi között.. sztem jó választás volt, hogy pont azzal a jelenettel hirdetik a plakátokon ezt az egészet, valamiért eléggé megfog az a kép. élveztem, hogy végre egy kis kultúrát szippantottam, hiányzott már. aztán volt még egy érdekes, ami nem volt Helsinkiben, valami "őrültféle" készítette, aki egy lakásban élt és 8 év után talált egy kis ajtót, szekrényt, amelyben egy női alsó volt és egy szétszakított hálóing. képeken azt próbálta szemlélteni, mi történhetett..hát azon eléggé elidőztem, nemcsak a nyomozás iránti hóbortom miatt hanem mert elég szívszúrós volt..ó és az az oktatófilm: szexualitás tabuk nélkül. valóban olyan volt. :D végén megnéztünk még egy kisfilmet, a Gyászszertartást, ami elég hatásos volt, így csak csendben kisétáltunk a műcsarnokból..

---

elmondtam mindent és ő is elmondott. köszönöm azt a két hónapot, amit csak velem töltöttél és csak én éltem akkor a szivedben. az gyönyörű volt.


de az a fiú, aki bennem él (és én benne), akit ebben az ember-kertben keresek, a többire nem lett volna képes. mert a lelkében csak én ragyogtam volna végig. [amikor más lányra néz, én mosolygok vissza rá gondolataiban. valahogy így képzelem.]

Haragszom, hazudnék ha azt mondanám nem. de az idő múlása és a csend csillapítja majd bennem. kevésbé vagy értékes és érzékeny, mint amilyennek gondoltalak. nálam ezek nagy erények. és igen, ritka.

kívánom hogy találd meg azt, ami az Egybe vezet. (amikor első perctől tudod, őrá vártál.) léteznie kell. és ne tedd ezt mással, mert nagyon tud fájni.

(és kérlek ne azt mondd erre az egészre, hogy "remek". csak értsd meg. könnyebb lesz, mint nekem azt, hogy miért tetted ezt.)